Amikor búcsúzunk
Oldalszáma:376
Író: Cynthia Hand
A főszereplő lánynak(Alexisnek) meghal az öccse.Az apjuk is elhagyta őket és a titkárnőjével költözött össze.Felvettét a lányt egy híres egyetemre a MIT-re.Öccse halála óta azomban semmi sincs rendben a családban.Alexis dühös önmagát hibáztatja az öccse haláláért és néha az az érzése hogy az öccse szellemként követi őt. Alexis phcihológusa azt javasolja hogy írjon egy naplót hogy ki adja magából az érzéseit.És ahogy Alexis papírra veti a fájdalmát,kétségeit,emlékeit ugy tárul fel az olvasó előtt a múlt, a jelen, és a jövő.
Ez a könyv egy nagyon fájdalmas köny. Eggyik könyv se volt ekkora hatással rám. Dühos voltam TY-ra nagyon.
Nem teljesen értem miért csinálta ezt. Hisz az apja elhagyta őket,de ott volt neki a szerető anyja és testvére egy szinte tökéletes barátnő és a barátai.Küzdött a beső démonjaival. A környezetének észre kellett volna vennie hiszen adott egy félreérthetetlen jelet is. De a végső döntés Ty kezében volt.
És a vége amikor a nővére leírja az utolsó napját és amikor kiderült mi volt az sms-ben eltört a mécses a végét végig zokogtam.
A vége nagyon fájdalmas volt amit a könyv befejezése után is éreztem.
Egy idézet a könyvből:
"Gyanítom sablonosan hangzik, de sosem tudhatod, mikor lessz az utolsó alkalom. Amikor megölelsz valakit. Ha megcsókolod. Amikor elbúcsúzol."